Intézménymutató:
Ady Endre Emlekmuzeum (Nagyvarad)
2008. április 23.
A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete (PMNYE) szervezésében – a Varadinum keretében – tartott előadást Lőrincz Ottó kanonok, plébános „Hogyan él Szent László király emlékezéseinkben, legendáinkban?” címmel Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban. Lőrincz Ottó elmondta: már nem is lehet elképzelni a tavaszt Varadinum nélkül és a Varadinumot sem Szent László nélkül. Szent László király, Nagyvárad alapítójának törvényeiből is felolvasott a plébános, majd rátért a máig élő Szent László-legendákra. Előadását a színek szimbolikájával zárta, kifejtve, hogy azok a kozmikus erők küzdelmét jelképezik. /Létai Tibor: Szent László nélkül nincs Varadinum. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 23./
2008. május 2.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./
2008. július 29.
A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2008. október 24.
Természetben szolgáltatná vissza az ortodox egyháznak a nagyváradi Ady Endre Múzeum épületét a Bihar Megyei Tanács. A nagyváradi ortodox püspökség tavaly, hosszas pereskedés után kapta vissza a helybéliek által csak Müllerájként emlegetett egykori kávézót, amelyet váradi tartózkodása alatt Ady Endre is szívesen látogatott. Ezért ebben az épületben kapott helyet a magyar költőnek emléket állító kiállítás. Az ortodox egyház igényt tart az épületre. „Az Ady-múzeum Ady-múzeum marad” – jelentette ki Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. /Fried Noémi Lujza: Ortodoxoké a Mülleráj? = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./
2008. október 27.
Szacsvay Imrére, az Országgyűlés egykori jegyzőjére emlékeztek Nagyváradon, mártírhalálának 159. évfordulóján. Szacsvay Imre az Országgyűlés jegyzőjeként szerkesztette és írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, tettéért 1849. október 23-án halálra ítélték, és október 24-én kivégezték. A jegyző emlékére immár hagyományosan hol Budapesten, hol Nagyváradon tartanak ünnepséget. Az idei, tizedik megemlékezést a Bihar megyei RMDSZ és a Partium Alapítvány szervezte a nagyváradi városházán helyi és anyaországi méltóságok részvételével. Szacsvay Imre korát és szellemiségét az Ady Endre Gimnázium diákjai verses összeállítással idézték meg, valamint Fleisz János történész ismertette Az elfeledett vértanú című könyv bemutatásával. A tehetséges nagyváradi fiatalok ösztönzésére létesített Szacsvay Imre-díjat vehette át az eseményen Emődi Tamás építész, Pálfi József református lelkész, valamint Szabó József politikus tevékenysége értékeléseként. A díjat Németh Zsolt országgyűlési képviselő létesítette, és Szacsvay Imre szellemiségének továbbvivőinek ítélik oda. /Totka László: Szacsvayra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2008. október 28.
Etnikai feszültségkeltésre próbálják felhasználni a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum körül kialakult helyzetet a választási kampány közeledtével – jelentette ki Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alelnöke, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a Bihoreanul hetilap október 27-i számára utalva. A lap munkatársai ebben Kisst vádolják az Ady-múzeum körül kialakult helyzetért, azt állítva, hogy különböző ingatlanokkal próbálta „lekenyerezni” az ortodox egyház képviselőit, hogy lemondjanak a Müllerájról. A cikk szerint miközben a Kőrösvidéki Múzeumnak ki kell költöznie a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott barokk palotából, a magyarok nem akarnak költözni az Ady Endre Emlékmúzeumból. Az Ady-múzeumot tavaly kapta vissza a nagyváradi ortodox püspökség. Amikor az épületet visszaszolgáltatták, úgy tűnt, sikerül egyezségre jutni a görögkeletiekkel, akik megértették, hogy az Ady-emlékmúzeum személyhez kötődik, nem lehet elköltöztetni. /Feszültséget kelt az Ady-múzeum? = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2008. október 29.
Az épület megvásárlását tartja az egyik lehetséges megoldásnak a nagyváradi Ady Endre Múzeum ügyére a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). A kétszázezer eurót közadakozással lehetne előteremteni, mondta Szűcs László, a NAT alelnöke. Az épület megvásárlása mellett annak bérlése is megoldást jelenthetne a múzeum ügyére. A Müllerájként közismert épületet tavaly kapta vissza a nagyváradi ortodox püspökség. /Fied Noémi Lujza: Múzeum közadakozásból? = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2008. október 31.
Három hete maradt Bihar megyei önkormányzatnak arra, hogy rendezze a nagyváradi Ady-múzeum sorsát, miután az intézménynek helyet adó ingatlant visszakapta az ortodox egyház. Az ortodox egyház 30 napos haladékot adott a megoldáskeresésre. – „Az Ady Endre emlékeit őrző múzeum hozzátartozik Váradhoz” – mondta Szűcs László, a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) alelnöke. /Kilakoltatják a Müllerájt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2008. november 5.
Nagyvárad eddig a viszonylagos etnikai nyugalom szigete volt, ahol nem történhetnek meg a marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti incidensekhez hasonló szembenállások a magyar és a román közösségek között. A mesterségesen román többségűvé tett Nagyváradról, Ady Endre városából nyugtalanító hírek érkeztek. Előzmények voltak, kemény harcot kellett vívnia a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy elkobzott tulajdonának egy részét visszaszerezhesse. A református püspökségnek is évekig kellett küzdenie egykori székháza visszaszerzéséért, hogy berendezhessék a partiumi magyarság keresztény egyetemét. Gáncsoskodások tovább tartottak a főiskola állami hitelesítésének késleltetésétől a református egyház által újraalakított líceum vegzálásáig, sportpályájának elkobzásáig. Újabban két dolog borzolja a nagyváradi kedélyeket. Az ortodox egyház magának vindikálja az Ady Endre Múzeum épületét. A másik: Traian Stefet, a Bihar Megyei Könyvtár román nemzetiségű igazgatóját azért váltották le, mert ,,igazolatlanul" hiányzott. A munkatársak jól tudják, hogy franciaországi tapasztalatcserén járt néhány kollégájával. Traian Stef igazi ,,bűne" az volt, hogy magyarországi írókat is meghívott az intézménybe: Konrád Györgyöt és másokat. /Magyari Lajos: Nagyvárad nyugalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
2008. november 11.
November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2008. november 11.
Nagyváradon a katolikus egyház, ha csak részlegesen is, de birtokba vehette hatvan évvel ezelőtt elkobzott és múzeummá átalakított püspök palotáját, közben a városban levő Ady Endre Emlékmúzeum sorsa bizonytalanná vált. A kommunisták által elkobzott püspöki palotát a hívek adományából emelték, az egykori tulajdonosáról Müllerájnak nevezett épületet /a későbbi Ady Endre Emlékmúzeumot/ 1937-ben máig tisztázatlan körülmények közepette juttatta a városvezetés a görögkeletiek birtokába. /Rostás Szabolcs: Múzeumsorsok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2008. november 11.
Újabb két évig maradhat a Kőrösvidéki Múzeum a nagyváradi barokk palotában: az intézménynek havonta 6100 euró bérleti díjat kell fizetnie az egyháznak a több mint 5500 négyzetméter használatáért. A kétéves bérleti szerződést Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Radu Tirle Bihar megyei tanácselnök mellett Aurel Chiriac múzeumigazgató írta alá november 11-én. Tirle köszönetet mondott a megyés püspöknek amiatt, hogy nem emelték a négyzetméterenként egyeurós bérleti díjat, Tempfli József pedig elmondta, remélhetőleg két-három hónapon belül kinevezik utódját, ezért ragaszkodott a püspökség néhány terem kiürítéséhez. Az Ady Endre Emlékmúzeum ügyében egyelőre nincs változás, tájékoztatott a tanácselnök. /Fried Noémi Lujza: Maradhat a barokk palotában a múzeum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2008. november 15.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke nyílt levélben kérte Sofronie Drincec Bihar ortodox püspökét, hogy őrizzék meg annak az épületnek az eredeti rendeltetését, amely a nagyváradi Ady-múzeumnak ad otthont. A nagyváradi Ady-múzeum épületét az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása során az ortodox egyháznak ítélték, amely szeretné azt mielőbb használatba venni. A KREK tárgyalásokat kezdeményezett az épület megvásárlásáról, de az ortodox egyház jelezte, hogy az ingatlan nem eladó. Tőkés hangsúlyozza: az ő emlékének szentelt múzeum 1957-es alapításától egyfajta kegyhellyé vált a városlakók és az Ady előtt hódolók számára. Ezért arra kéri az ortodox püspököt, hogy tartsák meg az épület jelenlegi funkcióját, mert az nem csupán az etnikumközi megértés nagyszerű gesztusa lenne, hanem „az egyre inkább szekularizálódó világunk homogén terét megtörő, egyre kisebb számú szent tereink megóvása érdekében is történne” – olvasható a levélben. /Tőkés az Ady-múzeumért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2008. november 19.
Nagyváradon Ady Emlékmúzeumként működő épület az ortodox egyház birtokába került. Az RMDSZ tárgyalásos úton igyekszik menteni a közgyűjtemény helyét, miközben a helyi román bulvársajtó rosszindulattal kezeli a helyzetet. Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint „miközben már-már reménykedni lehetett az újabb ingatlanügy rendezésében, színre lép a királyhágómelléki református püspök, aki harciasan megmozdulást szervez az emlékmúzeum helyben tartásáért, közben levelet ír ortodox püspöktársának, soraival alighanem olajat öntve a tűzre. ” /Szűcs László: Sok ügyünk tétje. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2008. december 22.
Lenyűgöző a váradiak szolidaritása, az, hogy ennyien eljöttek a Törzsasztal évadzáró találkozójára – köszöntötte a hallgatóságot Kőrössi P. József, a rendezvény moderátora, miután az eseménynek otthont adó Ady Endre Emlékmúzeum vezetője, Tóth János a helyszínt mint a holnaposok egykori templomát mutatta be. A vendéglátó Várad folyóirat főszerkesztője, Szűcs László felidézte azokat a városban fellelhető nevezetes helyszíneket, ahol Ady megfordulhatott. Bemutatták A potrévá lett arc – Ady összes fényképe című kötetet, mely E. Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója gyűjtőmunkájának eredménye. /D. Mészáros Elek: Fotók Adyról a váradi Müllerájban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2008. december 30.
A Bihar megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET) az év utolsó heteiben sem lazított, rövid idő alatt négy megyei szintű programot szervezett. December 14-én az I. Megyei Gólyabált rendezték meg a bábszínházban, 19-én az ún. téli bált tartották meg az Ady-gimnáziumban. Az évértékelő MAKET-gyűlést másnap tartották, ezen Szabó Csengét a MAKET ideiglenes nagyszalontai alelnökévé és Barta Imrét a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Bihar megyei regionális koordinátorává választották. December 21-én Bélfenyérre látogatott el a MAKET, hogy átadhassa az Egy szebb karácsonyért program keretében gyűjtött játékokat, ajándékokat az itteni árvaház húsz kis lakójának. /A MAKET megmutatta. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./
2009. január 28.
Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2009. január 29.
Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2009. február 18.
A mostani szülők generációját még mindig büszkeséggel tölti el a diákkori tantárgyversenyeken elért jó eredmény emléke, a mai iskolásokat kevésbé villanyozza fel ez a gondolat. Az érdeklődés hiányának az alacsony pénzjutalmazás is az oka. Egy évig havonta kiutalt, az országos bruttó minimálbérnek megfelelő összeggel jutalmazná a részvételt az iskolai tantárgyversenyeken és a tanulók teljesítményét az a törvénytervezet, amely a képviselőházban vár megszavazásra. A törvényre azért lenne szükség, mert a román tantárgyverseny országos szakaszán a részvétel 2006-hoz képest felére csökkent. Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője szerint viszont a pénzjutalom növelése rossz hatással lenne a diákok értékrendjére. A képviselőház oktatásügyi bizottságának tagjai negatívan véleményezték a törvénytervezetet. Kötő József szakbizottsági tag elmondta, elsősorban pénzhiány miatt döntöttek így. /Oborocea Mónika, Totka László: Nem kellenek a babérok? Elakadt a parlamentben a tantárgyverseny-győztes diákok „bérezési” projektje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2009. április 24.
Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./
2009. június 12.
Bezárni kényszerül a nagyváradi Foto Art Galéria, miután kiállítótermük tulajdonosa, az Orsolyita apácarend olyan magas bérleti díjat szabott meg augusztustól, amelyet képtelenek kifizetni. A bejelentést Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke tette. Jövő januárban lesz húsz éve, hogy Nagyváradon működik a Foto Art Galéria, a város egyetlen, kizárólag fényképeket kiállító galériája. A galéria fenntartója a helyi Tavirózsa Fotóklub, Tóth Istvánnal az élén. Fennállásának húsz éve alatt a galéria több mint háromszáz kiállításnak adott otthont. A franciaországi központú Orsolyita apácarend 2002-ben vehette újra birtokba a hatalmas ingatlant. Ebben az épületben működik a város magyar tannyelvű állami középiskolája is, az Ady Endre Gimnázium. Tóth István kifejtette, egyedülálló jelenség, hogy egy országos szervezetnek, a Romániai Fotóművészek Szövetségének Bukarestben, hanem egy határvárosban legyen a központja. A szintén általa vezetett Tavirózsa Fotóklub Fekete Sas-palotában található székházának egyik terme ad otthont a jövőben a szövetség központjának. A szövetséget 1990-ben alapították, de eddig nem jegyeztették be. Archívumát a bukaresti Kortárs Művészeti Múzeum raktárában helyezték el. A múzeum nem akarja visszaadni az egyébként neves fotóművészek munkáit is tartalmazó anyagot, a szövetség azt peres úton kénytelen visszaszerezni. /Nagy Orsolya: Bezár a nagyváradi Foto Art Galéria. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2009. szeptember 14.
Több mint kétezer ember részvételével tüntetést szervezett majd tiltakozó petíciót nyújtott át a hétvégén a tanfelügyelőségnek a Bihar megyei RMDSZ amiatt, hogy az utóbbi hetekben politikai alapon menesztettek magyar iskolaigazgatókat és aligazgatókat a megyében. Pethő Csilla parlamenti képviselő után Noaghi Evelyn, a Magyar Középiskolások Egyeztető Tanácsának elnöke, Nagy Tünde, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselője, majd Duna Sándor, az Ady Endre Líceum szülőbizottságának elnöke lépett emelvényre. Gavrucza Tibor református lelkész, a Bihar Megyei Tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a tiltakozó gyűlést nem a politikusok hívták össze, hanem „az a jogtiprás, aminek gátat kell szabni”. A Szabó Ödön vezette RMDSZ-küldöttséget fogadták a Bihar Megyei Tanfelügyelőségen. A múlt héten leváltották tisztségéből Szoboszlai Gáspár Editet, a mezőtelegdi iskola aligazgatónőjét, noha közel 30 évig töltötte be az intézményben e tisztségét, és helyette a település egyik szociáldemokrata tanácsosát nevezték ki. Hasonló eset történt a Bihar megyei tanfelügyelőségen is, ahol szintén RMDSZ-est, Pataki Árpád tanfelügyelőt menesztették tisztségéből. /Totka László: Bihar: nem hagyják annyiban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2009. november 26.
Nagyváradon az Ady Endre Gimnáziumban bemutatták a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete kiadásában megjelent dalgyűjteményt, a Nótacsokor III. címűt, amely kiegészítő folytatása a 2007-ben kiadott, azonos című kétkötetes antológiának. A háromszáz magyar nótát (kottát és szöveget) tartalmazó kiadvány Pásztai Ottó szerkesztette, aki az öregdiákok egyesületének elnöke is. /Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./
2009. december 3.
Szoborgyalázás történt: ismeretlenek trágár hangnemű politikai üzenetet festettek december 2-án hajnalban a nagyváradi Ady-szobor talapzatára és az Ady Endre Emlékmúzeum falára. „Igen elkeserítő az ilyen jellegű üzengetés épületek falain. Még szomorúbb, hogy a magyar kultúra számára kiemelkedően fontos épületein teszik ezt ilyen gyalázatos módon” – mondta Szabó Alex RMDSZ-es tanácsos. /Totka László: Trágárságok az Ady-szobron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
